XVIII. századi zenei ritkaságok címmel péntek este fél nyolckor az Erdődy Kamarazenekar a Pesti Vármegyeháza díszudvarán (Budapest V., Városház u. 7.) ad hangversenyt.

TAKÁCS-NAGY GÁBOR, SZABÓ PÉTER és VÁRJON DÉNES zongorás triója három súlyos és terjedelmes kompozíciót adott elő a Zeneakadémia nagytermében. A nyitószám, Beethoven op. 70, no. 2-es Esz-dúr műve megteremtette a légkört és meghatározta a közös zenélés legfőbb rendezőelvét: ez alkalommal minden a megszólalás jelentősége és az intenzív hangzásigény körül forgott.

Liszt és Lajtha László zongorás trióit, valamint Lajtha hegedű-zongora apparátusra szánt Szonatináját tartalmazza a Takács Zongorás Trió új felvétele. A 1st Recording emblémára általában kétféleképp lehet – hallgatóként – reagálni: vagy a ritkaságkedvelő gyűjtő mohó érdeklődésével, vagy az amúgy is gazdag, alaposan legfeljebb szakemberek számára megismerhető, közismert repertoár birtokában elutasítani a megismerés lehetőségét arra gyanakodva, hátha csak periférikus jelentőségű kompozíciókról van szó.

Nagy sikerű Lajtha László-premier színhelye volt a napokban a világ egyik legrangosabb hangversenyterme, a londoni Wigmore Hall. Itt adott koncertet ugyanis a Takács zongorás trió (Takács-Nagy Gábor – hegedű, Várjon Dénes – zongora, Szabó Péter – cselló), és estjükön egy olyan Lajtha-mű is szerepelt, amely eddig még sosem hangzott el az Egyesült Királyságban: az Op. 10-es, 1928-ban komponált Trio concertant.