Haydn riválisa a dobogón
XVIII. századi zenei ritkaságok címmel péntek este fél nyolckor az Erdődy Kamarazenekar a Pesti Vármegyeháza díszudvarán (Budapest V., Városház u. 7.) ad hangversenyt.
Ignaz Pleyel neve a híres párizsi hangversenyterem homlokzatán és a márkás zongorákon szépen fénylik. Pleyel Ausztriában született, de karriert Párizsban csinált: kiadót és hangszergyárat alapított. Előbb a cseh Vaňhalnál tanult, majd Joseph Haydn növendékéül szegődött. Több szállal kötődött a magyar zenekultúrához, lévén egy időben – 1777-től fél évtizedig – Erdődy gróf, a jeles mecénás karmestere. Szabó Péter, az est szólistája, a Végh Sándor Kamarazenekar alapítója, a Budapesti Fesztiválzenekar szólamvezetője azt meséli, hogy egyszer, amikor Haydn alkotókedve alábbhagyott, Erdődy visszahívta Pleyelt, akinek jelenléte versenyre, aktivitásra késztette a mester. De nemcsak ennyivel járult hozzá a zenetörténethez. Korának elismert és népszerű komponistája volt, fuvolára írt darabjait ma is szívesen játsszák, csellóversenyeit azonban érthetetlenül mellőzi a késői utókor – állítja a csellista. Noha Haydn és Boccherini kompozíciói elhalványították a Pleyel-csellóversenyeket, az öt koncert, valamint a hegedű-cselló notturno megszólaltatásra érdemes. Szabó Péter az Editio Musica Budapest kiadványai között bukkant rá az első csellóversenyre, amelyet tavaly már előadott az Erdődy Kamarazenekarral. Pleyel munkáinak katalógusából tudta, hogy a többit is megtalálhatja. A párizsi nemzeti könyvtárból hozatta meg a kották első kiadásának másolatát. Most azon fáradozik, hogy hibáikat kijavítsa, úgy adja közre, és persze az Erdődy Kamarazenekarral a Hungarotonnál lemezre vegye a csellóversenyeket, valamint Szabadi Vilmossal a hegedű-cselló kettős versenyt. Az utóbbi igazi paritás, Philipp Emmanuel Bach, illetve Brahms kettős versenyén kívül nem ismer hasonló értékű alkotást.
Szabó Péter programja mozgalmas, nemrég járt Dél-Amerikában, triójuk Takács-Nagy Gáborral és Várjon Dénessel ezen a nyáron Koppenhágában lép föl. Mint a Végh Sándor Kamarazenei Műhely alapítója is koncertezik, az együttes magját adó vonós szextett valódi európai csapat, finn, angol, cseh művészekből áll. 2004-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon Korngold-kamaraműveket szólaltatnak meg, ezek is mind különlegességek. Amint a zongorás trióval lemezre vett és külföldön többször sikerrel játszott Lajtha- és Dohnányi-alkotások is. Szabó Péter sajnálja, hogy a hazai publikum kevésbé értékeli ezeket a remekműveket, mint például a londoni közönség. A kedvét mégsem veszti el. Készül, hogy Kurtág György beváltsa ígéretét, és a kamaraegyüttesnek ígért új művet bemutassa.
A. M.
Népszabadság
2001. június
